Kovászói várrom

Kovászó Beregszásztól keleti irányban a várostól mintegy 12 km távolságra a Borzsa folyó jobb partján található. Kovászó közelében, Nagybereg és Bene közt, a Borzsa folyó jobb partján emelkedő sziklás magaslaton találhatóak a vár romjai.

A Kovászói vár építési ideje a 12-14. század közötti időre tehető. A vár hadászati szempontból fontos szerepet töltött be. Feladata az ország belsejébe vezető úgynevezett sóút ellenőrzése volt. 1390-ben Zsigmond király János mesternek; Nagymihályi György fiának adományozta. A kovászói vár 1495-ben Matuznai család birtokába került. 1557-től 1562-ig Matuznai Pál rablótanyául használta a kovászói várat, fegyveres zsoldosaival gyakran rabolta végig a szomszédos falvakat. 1564-ben I.Ferdinánd egyik vezére Schwendli Lázár seregével kovászói várat hatalmába kerítette és leromboltatta. A romos vár végső pusztulását végül 1567-ben a tatárok okozták. A vár soha többé nem épült fel, romjait repkény futotta be.